Második napunkat Casablancán azzal indítottuk, hogy megnézzük kicsit közelebbről a II. Hassan mecsetet. Viszonylag hamar megtaláltuk a keresett épületet: az óceán partjára építették, hogy nagy szabad terület legyen körülötte, és ezáltal még jobban kihangsúlyozódjanak hatalmas méretei. A másik okot az óceánparti építkezésre a Korán ihlette ("Allah trónja vízre építtetik"), ami miatt a mecset egy része a víz fölé lóg.
A hozzá tartozó minaret a világon a legmagasabb, 210 méter magas. Állítólag maga a mecset 25000 ember befogadására képes, és a mellette lévő téren még 80000-en elférnek, hogy együtt tudjanak imádkozni. Monumentális, ugye?
Ezután sétáltunk egy jó darabon az óceánparton; azzal a céllal, hogy majd mi is megmártózunk a hűsítő vízben. Először csak sziklás partot találtunk, ahol a helyiek bátran fürödtek,
majd megérkeztünk a homokos partszakaszhoz.
Bele is vetettük magunkat a vízbe... Ez csak Tamásnak volt egyszerű, mert a férfiak fürdőruhában fürödhettek ugyan, de a nők szigorúan csak hosszú ruhában mutatkozhatnak mindenhol, így természetesen fürdéskor sem lehet fürdőrucira vetkőzni. Berni alkalmazkodott a többiekhez, bár ahogy láttam, nem okozott olyan nagy felüdülést, mint amire számított.
Más különlegességgel is találkoztunk itt a parton: elvileg csak bizonyos szakaszonként volt megengedett a fürdőzés, ahol vízimentők figyeltek az emberekre. De mivel hatalmas tömeg vonult ki a partra, ez azzal járt együtt, hogy néhány tíz méteres részen hering sűrűséggel álltak az emberek az óceánban, míg máshol szinte üres volt a víz...
Ezután elfogyasztottuk ünnepi ebédünket (azt ünnepeltük, hogy éppen 7 éve augusztus elseje óta vagyunk egy pár), visszasétáltunk a város belsőbb részébe, és pihenésképpen mentateáztunk egyet, mert a fürdős tengerparthoz jó pár kilométert kellett gyalogolni a tűző napon.
Amikor láttuk, hogy növekszik a népsűrűség a II. Hassan mecset mellett, mi is odamentünk körülnézni. Igazából nem volt semmi izgalmas, csak az esti imához gyülekeztek az emberek. Illetve izgalom mégis volt, mégpedig az, hogy minden járókelő nagyon megcsodálta Berni szőkeségét, hiszen ők ilyet nem gyakran látnak. Marrakeshben nem volt hasonlóra példa, mert ott nagyon sok a turista, de Casablanca metropoliszában elég kirívó jelenség volt.
Este pedig megnéztük a híres Casablanca című filmet, és örültünk, hogy délután élőben is elsétálhattunk Rick kávézója mellett, ahol a film jelentős eseményei játszódnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése