2010. július 8., csütörtök

Itt írom levelem a kútnál...

Vagy inkább a levegõben, ugyanis éppen röppenünk Bergamo felé, és most van egy kis idõ pötyögni..
Szóval tegnap mi is történt:
Ahogy T írta, "meguntuk a buszozást", de én inkább úgy fogalmaznék, hogy T nyafogott, hogy menjünk biciklizni, én pedig beadtam a derekamat, mert egy kis mozgás nem árt :) Meg is találtuk a tökéletes kölcsönzõt, és a mégtökéletesebb tandemet...Azt hiszem kívülrõl könnyebbnek tûnik, mint amilyen valójában. Az elindulással kapásból problémák voltak, ugyanis a kormány könnyen fordult, és T mindig elkezdett inogni, amitol persze az én egyensúlyom is elment, de hiába próbáltam volna tekerni a kormányomat, mert ugye az fix volt:) Szóval elég izgalmas volt..meg persze az is, hogy mivel hátul ültem, T buciján kívül elõre semmit sem láttam...szóval bizalomjáték, ez kétségtelen..De megérte, látszik is abból, hogy este fél 10-re értünk csak vissza.
Összepakolásztam a cuccaimat (mert csak T olyan, hogy reggel pakol :) ), és már indulhattunk is vacsorát keresgélni..Mivel tegnap volt a spanyol-német meccs, a legtöbb helyen hatalmas kivetítõkön nézték a helyiek, és nem helyiek, tömve volt minden emberekkel...mire mi odaértünk, éppen vége lett a játéknak, és ugye a spanyolok nyertek, szóval hatalmas üdvrivalgások közepette ültünk be egy helyre salátát és kagylót majszolgatni..:) Majd hazafelé még mindig folytatódott a spanyol ünneplés, táncoltak, énekeltek, kiabáltak az emberek, és eléggé kilógtunk a sorból, ugyanis mi voltunk az egyetlenek, akiken nem jelent meg a spanyol zászló színe, valamilyen formátumban (sapka, sál, póló vagy csak lazán a zászló feltekerve valahova), illetve az a három német lány, akiken a német zászló színei pompáztak..nagy bátorság kellett hozzá:). Mi békeszeretõek vagyunk, úgyhogy próbáltunk a tömeggel örömködni:)
Izgalmas volt az úton is átmenni a szállás felé, ugyanis a spanyolok a nagy örömködésben elfelejtették, hogy a jelzõlámpák milyen célt is szolgálnak, és mint az õrültek hajtottak át a piroson, közben zászlókat lobogtatva az aztókból.
Na de most búcsúzom, mert megkezdtük a landolást itt az olasz csizma fölött, és most nagyon kell koncentrálnom, hogy sikeresen földet érjünk:)

Pussz:B.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése