Ez is egy rövid út volt, viszont mivel este ment a gép, láthattuk a naplementét is az ablakból, ami mindenképpen megérte. Sõt, leszálláskor Szardínia partjait is csodálhattuk.
Második reptéralvásunk egészen más stílusban telt, mint a bergamoi. Azért döntöttünk az ottalvás mellett, mert viszonylag késõn ért be a gép, és nem akartunk éjjel keveregni a városban a szállást keresve (na meg ha esetleg késik a gépünk, buktuk volna a szállást is, mert gyalog esélytelen lett volna eljutni oda). Szóval elõször megtudakoltuk, hogy tényleg nem zárják be éjszakára a repteret (na jó, ezt korábban is tudtuk, de azért jobb megbizonyosodni róla), aztán kerestünk egy csendes sarkot, ahol el lehetett feküdni a padokon. Rajtunk kívül csak néhány lelkes fiatal maradt ott éjjelre. Éjfél körül, amikor elfogytak az érkezõ gépek, Tamás már nyugodtan szunyókált. Aztán hamarosan körbejárták a rendõrök a repülõteret, a bentmaradtaknak (nekünk is) felírták az adatait, és azután már Berni is tudott kicsit pihenni. Ébredés után pedig az elsõ busszal beutaztunk Cagliariba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése