Marrakesh

Beigazolódott a jóslatunk, Marrakesh nagyon forró volt...Majdnem kibírhatatlan..sohasem hittem volna, hogy létezik olyan érzés, hogy mikor kilépünk a szállásról, mintha egy szaunába léptünk volna be, és hozzá társult egy kis forró szél..sosem hittem, hogy azt kívánom, bárcsak ne fújna:D Mert még rontott is a hõmérsékleten.
Éppen ezért próbáltunk a viszonylag már "hûvös" idõszakban kint lenni, ez azt jelenti, hogy reggel 10-12 között voltunk kint, majd 5-11-ig...12 és 5 óra között pedig általában bevágtam a szunyát, mert már teljesen el vagyok fáradva.

Magába a városba való bejutás sem volt egyszerû, mert mikor leszálltunk nagyjából 10x ellenõrizték az útlevelünket már a reptéren..Majd kerestünk egy pénzváltót, egy üveg vizet, térképet, és a 19-es buszt, hogy megkezdhessük Marrakeshi pihenõnket.

A szállásunk a helyi körülményekhez képest nagyon jó volt...Mert mikor megláttam a városrészt, bizony eléggé megijedtem, és biztos nem sokat javított a hangulatomon az sem, hogy a madridi reptéri éjszakán nem sikerült egy percet sem aludni.. Keveregtünk egy sort a kis utcácskák között a táskáinkkal, de szerencsére egyszerûbb volt megközelíteni a szállást mint gondoltuk..Persze az utcákon való sétálás sem volt egyszerû, hiszen a helyiek szeretnek robogókkal, csacsis szekerekkel, biciklikkel, autókkal és minden elképzelhetõ jármûvel lavíroztak a sétáló tömeg mellett..elég ijesztõ volt...



Szóval a szállásunk megtalálása után a helyiek reggelivel fogadtak, ami palacsintát, kávét, mentateát, és frissen facsart narancslevet foglalt magában..Majd ezután átvehettük a szobánkat, szerencsére ez is nagyon kultúrált volt, saját kis fürdõvel, ami az eddigiekhez képest nagyon másmilyen volt, és nekem nagyon tetszett:)



Kipihentük a repülés fáradalmait, és 6 óra körül nekivágtunk a városnak, boltot keresni, hogy pótoljuk vízszükségleteinket...Bizony ekkor tapasztaltuk azt, hogy este hatkor árnyékban még 40°C van..nem volt semmi élmény...


A fõtéren ittunk egy frissen facsart narancslevet, nagyon finom volt, és még olcsó is..próbáltunk olyan helyre menni, ahol viszonylag sok turista áll, gondoltuk, akkor biztos túl lehet élni..és igazunk is volt, mert szerencsére nem kaptunk el tõle semmilyen hasbajdt:) Ezután, ha narancslére vágytunk, mindig erre a helyre tértünk vissza..pedig nagyon sok narancsos próbált csalogatni minket, de mi kitartottunk..





Amúgy a helyieknél szokás, hogy mindig útba akarják igazítani az embert..természetesen úgy, hogy a saját kis bazárukon keresztül vezessen az út, akárhova is akarjon menni az ember..és mindezt kérés nélkül teszik..megállítanak az utcán, és közlik, hogy az az irány rossz, amerre megyünk, arra kell menni, amerre õ mondja..Szerencsére mi fel voltunk készülve erre, úgyhogy nem dõltünk be nekik.

Másnap délelõtt megnéztünk pár várat (illetve inkább a maradványát), aztán jött ismét egy hosszabb pihi, amit ismét a hûvös szobánkban töltöttünk el. Délután pedig bejártuk jól a bazárokat...:D nagyon sokféle jópofa dolgot láttunk..Majd sikerült beszereznem egy hennát a kezemre, nagyon szép, még mindig itt virít a mancsomon, és ha igaza volt a néninek, aki csinálta, még egy hónapig gyönyörködhetek benne. :)




A vacsora rendhagyó volt itt Marrakeshben, ugyanis itt minden este (éjszaka) a fõtéren hatalmas eszem-iszom-dínom-dánom van:D Mindenfélét megsütögetnek, mi is kipróbáltunk, ettünk sült csirkehusit, kuszkuszt..és mindent mi szem-szájnak ingere:)




Utolsó Marrakeshi napunkon eldöntöttük, hogy szerzünk jó kis bõrpapucsot:D Ezért ismét a bazárban bolyongtunk:) Elõször Tamásnak kerestünk papucskát, mert õ már nagyon vágyott rá..egy sárga, csúcsosorrú csodára vágyott, a második bazárban sikerült is alkudnia magának egy szép darabot:)



Aztán következtem én, aki természetesen lilára vágyott..Ez még kevésbé lett volna probléma, de túl nagy lábon élek:D Ugyanis itt 37-38 az átlagméret...:)Ezért jó sok helyre be kellett mennünk.
Az egyik helyen az árus fiú, 4000 tevét és egy marokkói házat ígért nekem(igen, nekem és nem értem!!!!), hogy ha maradok vele, az enyém lesz:D:D De inkább Tamással tartottam, bármennyire csábító is volt hatalom:D Végül sikerült beszerezni egy lila kis csodát:D Niki biztos órákig fog röhögni, ha meglátja:D


Utolsó Marrakeshi esténken felmentünk a tetõre vízpartit csapni:D Meg is ittunk 1,5 literrel egy ültõ helyünkben és csodáltuk a holdat a kényelmes fotelben:)



Most pedig már éppen Cassablanca felé robogunk a vonattal..Elég meleg van rajta...remélem lassan odaérünk mielõtt elolvadok:D

Puszilok mindenkit:
B.

Ilyen amikor csúszik felém egy kígyó:

Jelentem nem szeretem a kígyóbűvölőket:)