Porto 4

Ma a híres Ribeira városrésszel kezdtünk, ami lényegében a központban egy folyóparton lévõ sétálóutcát jelent, ahol rengeteg étterem és kávézó sorakozott. Elnyaltunk egy jégkrémet a meleg enyhítésére, mert elmúlt az elsõ napok enyhe idõjárása, megérkezett ide is a tûzõ nap.



Mivel elfelejtettünk elég pénzt magunkkal vinni aznap, kimaradt a tervezett hajókázás, de legalább jó közelrõl megnéztük, hogy mirõl maradtunk le:



Délutánra kitaláltuk, hogy megnézzük a villamosmúzeumot. Szóval elõször is felszálltunk a még mindig közlekedõ kb 80 évvel ezelõtti járgányra, ami a vízparton elvitt a múzeumba.



Mivel hátra volt még kb 1 óra a nyitásig, vettünk egy kis elemózsiát: itt kóstoltunk elõször zöld paradicsomot - meglepõen finom volt!
Aztán körbejártuk a múzeumot, tényleg jó sokféle villamoskocsi volt kiállítva. Amikor a 19. század végén divatba jött a villamos, Portoban elég gyorsan elterjedt a tömegközlekedés ezen módja, a legtöbb kocsi akkor még olyan volt, amin oldalt állva is lehetett utazni. Aztán ahogy fejlõdött a közlekedés, már lassúnak bizonyultak a régi járgányok, és kiszorították a villamosokat a buszok és trolik, így Portonak ma már csak 3-4 történelmi villamosvonala maradt meg.







Fürödtünk még egy utolsót a jeges Atlanti-óceánban; most körbenéztem az úszószemüveggel is, és meglepve tapasztaltam, hogy a vízfenék tele van tengeri sünnel, ami egészen különleges látvány volt.
Sötétedés után megint sétáltunk egyet, utolsó portoi éjszakánkon.